Recensens

A híd túl messze van (1977)

2022. február 20. - Recensens

Richard Attenborough filmje egy tényleges második világháborús bevetést, a Market-Garden hadműveletet mutatja be nekünk, Cornelius Ryan könyve és túlélőkkel folytatott beszélgetései alapján, hiteles formában. Az 1944 őszén zajló hollandiai szövetséges légideszant akció a történelem legnagyobb ejtőernyős támadása volt, mely sajnos a véletlenek és a rossz tervezésnek köszönhetően tragédiába torkollt (a szövetségesek 17 ezer főt, a németek viszont csak 3300 katonát vesztettek).

messzevolt_ahid.jpg

A földi és légi támadás célja: Belgiumból előretörni Hollandiába, majd villámgyorsan elfoglalni a fontosabb hidakat (légideszant csapatokkal), végül az elindított páncélos erőkkel mihamarabb elérni ezeket az átkelőket és biztosítani birtoklásukat a Németország felé való szövetséges offenzívához. A terv kockázatos volt, mert a földet érő ejtőernyősöknek ki kellett tartaniuk a páncélosok megérkezéséig. Viszont, ha sikerrel járnak, a háború, már 1944 karácsonyára véget érhet. Legalábbis a szövetséges csapatok vezetői szentül hittek ebben.

A Montgomery tábornagy által támogatott akció megtervezésekor azonban a britek nem számoltak azzal, hogy az arnhemi híd közelébe a németek komoly páncélos egységeket vezényeltek (épp a tervezett szövetséges támadás előtt, pihenés céljából) és azzal sem, hogy a Hollandiában ledobott angol-amerikai ejtőernyősöket későn érik el a támogató, szárazföldi alakulatok.

messzevolt_a2hid.jpg

A támadás 1944 szeptember 17-én indult, de már szeptember 19-én a kudarc jeleit mutatta. Az SS páncélos egységek közelében ledobott ejtőernyősöknek ugyanis kézifegyverekkel kellett tankok ellen harcolniuk.

A akció kezdetektől elhibázott volt. A legnagyobb hibát az jelentette, hogy túl messze volt a híd. Túl messze ahhoz, hogy a angol harckocsik időben felmentsék bajtársaikat. A szereplők listája valódi sztárparádé: Sean Connery, James Caan, Edward Fox, Michael Caine, Robert Redford, Ryan O'Neal és Anthony Hopkins.

Közülük kulcsszerepet főleg Sean Connery és Anthony Hopkins kap: előbbi az arnhemi brit hadosztály parancsnokaként utóbbi pedig az arnhemi hídfő-állás hős védőjének karakterében. Kiemelendőek az eredeti helyszínek felvételei, szinte ott lehetünk mi is a hidak közelében.

A Messze volt a híd (Bridge Too Far) helyet kapott a Harper blog 12 legjobb háborús filmjének listáján is, mellyel maximálisan egyetértek.

recensens_alul.jpg

 

Miért baj, ha új módon jelenítik meg Poirot alakját?

Posztom reakció a 2022 februrár 17-én, a port.hu oldalon megjelent cikkre: "Tovább rombolja az Agatha Christie - féle mítoszt az új Poirot" /Vajda Judit/. 

Agatha Christie 1976 január 12-én hunyt el, de írói fénykorát a 30-as, 40-es és 50-es évek adták. Összesen 80 regényt és színpadi darabot írt, melyek közül detektív-történetei tették őt leginkább ismertté. Hercule Poirot alakját 1920-ban találta ki, amikor "A titokzatos stylesi eset" című regénye megjelent. Innentől fél évszázadon keresztül (!) egészen 1975-ig összesen 33 regényben szerepel Poirot karaktere. Az utolsó Poirot-darab címe: "Függöny: Poirot utolsó esete". 

poirot.jpg

A kép forrása: LINK

A figura jellemzői: belga származására büszke, fiatalon rendőr-nyomozóként dolgozó, alacsony termetű de mindig elegánsan öltözködő, gondosan ápolt bajusszal rendelkező férfi, aki magán-detektívként szerzett világ-hírnevet magának, számtalan bűneset megfejtésével. Jellemzője a konzervatív gondolkodás, erkölcsös viselkedés, lovagias udvariasság és az erőszaktól való tartózkodás (már-már undorodás). Poirot gyors észjárású és nagyon jó emberismerő. A nők kevéssé érdeklik, a fegyvereket pedig utálja. 

A filmvásznon számtalan színész jelenítette meg a karaktert: Peter Ustinov, David Suchet, Ian Holm, Albert Finney, Tony Randall, Alfred Molina, John Malkovich és most: Kenneth Branagh. Közülük külsőre talán David Suchet áll legközelebb a figurához. (Suchet 168 centi magas és testalkata is éppen jó, mindenesetre közelebb áll Agatha Christi leírásához, mint például a 190 centis Alfred Molina, vagy 110 kilós Peter Ustinov.)

hercule_poirot.jpg

Poirot eddigi megformálói. Suchet a bal alsó sarokban látható. Forrás: LINK

Kenneth Branagh lelkes Agatha Christie rajongóként, az írónő két detektív-regényét is filmre vitte: előbb 2017-ben a Gyilkosság az Orient expresszen című krimit, majd 2021-ben a Gyilkosság a Nílusont. Agatha Christie mindkettőt a 30-as években írta (az Expresszt 1934-ben, a Nílust 1937-ben).

Branagh mindkét filmjében modernizálta Poirot karakterét, nála a belga magán-detektív nem az a konzervatív, fegyverektől tartózkodó, vaskalapos és maradi figura, mint Christie regényeiben, hanem nyitottabb, nők iránt is érdeklődő, férfias hős, akinek jelleme többrétegű. A váltás sokaknak nem tetszik, pedig a 30-as, 40-es években még vonzónak tűnő férfi-típus, "áramvonalasítása" a kétezres évek elvárásaihoz, élvezhetőbbé és új korosztályok számára is érdekesebbé teszi a karaktert.

A Kenneth Branagh féle Poirot kétségtelenül színesebb egyéniség, mint ahogyan azt több mint 100 éve (!) 1920-ban Agatha Christie elképzelt. A változtatás a legkevésbé sem árt a karakternek, sőt befogadhatóbbá teszi. A Halál a Níluson stílusos krimi, mely egyszerre tudja megidézni a korabeli világ archaikus jellemzőit és az időtlen értékek különlegességét egy rejtélyekkel teli történet keretei között. 

recensens_alul.jpg

#Túlélők - koreai zombis horror a Netflixen [16.]

A túlélők (#Alive) című 2020-as koreai zombis-film (mely 2020 szeptemberében jelent meg a Netflixen) az egyik legjobb és legizgalmasabb horror ebben a műfajban. A központi karakter egy 30-as fiatalember, Csunu, tisztes nevén: Oh Joon-woo (Yoo Ah-in), aki egy szép napon arra lesz figyelmes, hogy szöuli lakása környékét élő-halottak lepik el. A sztorinak ma már elkészült az előzmény-sorozata is, "Mindannyian halottak vagyunk" címmel, mely a fertőzés kezdetét mutatja be, azt, ahogyan Csunu utcájáig jutnak a zombik.

tulelok.jpg

A #Túlélők sztorija röviden: egy furcsa hajszínű, vagány srác a lakásában reked, ahonnan hetekig nem mer kimozdulni, hiszen bérházi lakásának ablakából azt látja, hogy az utcákon véres jelenetekben esnek egymásnak zombik és járókelők. Egy idő után azonban mégis lépnie kell, hiszen kifogy vízből, élelemből, ellátmányból, mindenből. Első kiruccanása a szomszédos lakásokban, majdnem az életébe kerül, ráadásul otthonába is bejut az első "látogató". Később úrrá lesz a helyzeten, de továbbra is lakásának foglya marad.

Idővel rájön arra, hogy drónjával, mely szerencsés módon működőképes és reptethető állapotban van, körülnézhet a lakásán kívüli helyzetet megfigyelve. Ekkor jön rá arra, is, hogy a szemközti épületben egy hozzá hasonló helyzetben lévő, fiatal, csinos nő, Kim (Park Shin-Hye) ugyancsak a menekülés lehetőségeit keresi. Összefognak tehát, hogy egyesült erővel szökjenek el a zombik által ellepett bérházból. Menekülésük hihetetlenül izgalmas és Il Cho rendező munkáját dícséri.

A #Túlélők című film meglepően jól megcsinált, remek tempójú, végtelenül izgalmas és fordulatos zombis-horror, mely versenyez a műfaj legjobbjaival. Értékelésünk erős 75%. Horror-kedvelők számára nagy élmény, különösen az egyre felkapottabb Netflix-sorozat, a Mindannyian halottak vagyunk miatt.

recensens_alul.jpg

 

Dűne - egy igazán látványos zagyvaság (különvélemény poszt) [15.]

A 2021-es Dűne már első megtekintéskor is egy vontatott és zavaros hatásvadászatnak tűnt számomra, mégpedig unalmas rendezéssel, mégis adtam neki még egy esélyt a napokban és újra megnéztem. Arra gondoltam, hátha csak elsiklottam a lényeg felett és mégis a filmért fanatikusan rajongóknak van igazuk. De nem. Megerősödtem eredeti véleményemben: a Dűne tényleg egy látványos zagyvaság, rengeteg teátrális hatásvadászattal, végtelenül unalmas rendezésben.

dune_recensens2.jpg

A kép forrása: link

Az eredeti sztorit a 60-as évek szabad kábítószer-mámorában Frank Herbert írta meg fantasy-regényként, ám már ekkor felfigyelt rá a filmipar. A Star Wars azonban előzött balról és előbb lett siker, így a Dűne lemaradt picit és csak 1984-ben került vászonra (mérsékelt sikerrel, David Lynch rendezésében). Eltelt több, mint 30 év és jött a lassú filmek koronázatlan királya, Denis Villeneuve, aki megcsinálta újból. Ezt láthattuk tavaly októberben a mozikban. Ha lecsupaszítanánk a Dűne valódi sztoriját, akár épkézláb történet is lehetne, de a forgatókönyv és a rendezés teljesen tönkreteszik, még az egyébként rangos szereplőgárda dacára is. 

Adott egy bolygó az Arrakis, mely ugyan totálisan élhetetlen és forró sivatag-tenger, mégis értékes egy ott található rejtélyes anyag miatt, melyet a filmben "fűszerként" emlegetnek. A bolygó őslakóit (a fremeneket) évtizedek óta igázzák le mások, így előbb a Harkonnenek, majd az Atreidesek. Az első logikai bukfenc itt el is érkezik: az egész univerzumot uraló titokzatos császár ugyanis elveszi az Arrakist a Harkonnenektől, majd átadja az Atreideseknek, később pedig újra a Harkonneneket kéri fel a bolygó birtokbavételére. A sztori azt sugallja: a császár így akar megszabadulni az Atreides családtól, mely kiszámítható módon alulmarad a túlerőben lévő Harkonnen csapatoklkal szemben, melyeket biztos, ami biztos alapon még császári zsoldosokkal is kiegészít (Sardaukar-csapatok). Hogy hűbérúrként és császárként miért nem fosztja meg őket simán rangjuktól (ha már annyira meg akar tőlük szabadulni) vagy miért nem ítéli őket halálra senki nem tudja. Talán az úgy túl egyszerű volna.

Mindenesetre a két fél összecsapása során kapunk harcokat, majd némi misztikumot is, kettős forrásból: részint az Atreides-örökös révén, aki az ifjú Timothée Chalamet alakít, részint pedig Ledy Jessica jóvoltából, akit Rebecca Ferguson jelenít meg. Előbbi karakter furcsa álmai miatt különleges (melyek mindig a jövőt mutatják), utóbbi hölgy pedig azért, mert a rejtélyes varázsló-rend, a Bene Gesserit order tagja. 

dune_recensens1.jpg

A kép forrása: link

Van egy monumentális csata (bár nagy részt sötétben zajlik, így keveset látunk belőle), vannak pörgős párharcok, Jason Momoa és Josh Brolin szerepeltetésével és akad hatalmas szörny is, a több száz méteres homokféreg felbukkanásakor. A legjobb alakítást azonban az Atreides-vezér "bőrében" Oscar Isaac nyújtja, aki az egyetlen természetesen viselkedő figura. A mesterkéltség ugyanis sajnos általános a karaktereket illetően, melyen a színészek sem tudnak segíteni, hiszen ez a mesterkéltség illeszkedik a hatásvadász zenei effektek és teátrálisan felvett látvány-jelenetek sokaságához (tehát alapkoncepció mind a script, mind a rendezés részeként). 

A megjelenítések sem homogének, nem illeszkednek egy adott ízlésrendhez: az egyenruhák hol lovagi jellegűek, hol Marvelesek, hogy a Star Wars világát idézik, a lakókörnyezetek szimbolikája pedig csapong a kultúrák közt: fellelve benne ókori római, középkori és még a náci Németországot is elénk citáló beállításokat. A pozitívumokról sem elfelejtkezve említeném meg Oscar Isaac mellett Josh Brolin játékát és néhány valóban mozgalmas harci jelenetet. Az összképen azonban sajnos keveset javítanak. A Dűne gyengécske és zavaros látvány-film lett lassú kivitelben.

A folytatás 2023 októberében várható, melyet sajnos megint Villeneuve készít, így alig-alig van remény minőségi ugrásra. A 2021-es epizód értékelése nálunk zsenge 50%. 

recensens_alul.jpg

Sherlock Holmes (2009)

sherlock_holmes.jpg

Sherlock Holmes, 2009-es akciófilm, rendezője: Guy Ritchie, főszerepben: Robert Downey Jr, Jude Law és Rachel McAdams. (port) Eredeti történet: Sir Arthur Conan Doyle 1887-es első regénye, majd a később megjelenő további három Sherlock regény. Ezek cselekménye (egyetlen kivétellel) 1878 és 1907 között játszódik. Legfőbb karaktere egy londoni detektív, aki magas intelligenciájáról és minden részletet memorizáló megfigyelő-képességéről híres. Segítője Doktor Watson (a volt brit katonatiszt és orvos) aki egyben narrátora is a regényeknek.

Guy Ritchie 2009-es rendezése a régi, Doyle regény-alapot veszi elő és önti látványos, pörgős, izgalmas formába. Ez a sokadik megfilmesítés is voltaképp egy nyomozás, mégpedig egyedi poénokkal, vitriolosan szellemes párbeszédekkel (Holmes és Watson között) a XIX. századi London utcáin, miközben lenyűgöző akciójeleneteket és akrobatikus verekedéseket láthatunk. Izgalmas, rejtélyekkel teli történet, pörgős rendezéssel. Ezúttal a főgonosz Lord Blackwood (Mark Strong), aki befolyásos személyeket maga mellé állítva sző veszélyes összeesküvést a hatalom megszerzéséért Angliában. (A második részben Moriarty professzor mozgatja a szálakat Jared Harris alakításában.) Ám Holmes mindkét esetben résen van és Watsonnal együtt lerántják a leplet a gonoszakról.

Robert Downey kétségtelenül nagyot alakít és Jude Law is szenzációs doktor Watsonként. Rachel McAdams pedig gyönyörű, mint mindig, ám ezúttal csipetnyi vagánysággal fűszerezi alakítását. A 2009-es Sherlock Holmes, miként a 2011-es folytatás is (Árnyjáték) élvezetes, szórakoztató mozi, a 19. századi London megidézésével és lenyűgöző látványvilággal.

recensens_alul.jpg

Lovagregény (A Knight's Tale) 2001

lovagregeny.jpg

Az összesen 132 perces amerikai filmet 2001 -ben forgatták, így az USA -ban már az említett év májusában, Magyarországon pedig 2001 december 6 -án mutatták be a mozik. Rendezője és egyben forgatókönyv írója az a Brian Helgeland, aki az 1999 -es Visszavágó című Mel Gibson movie -t rendezte, és aki a Szigorúan bizalmas című 1997 -es sikerfim forgatókönyvéért Oszkár díjat kapott. Az alkotás főszereplője pedig az a Heath Ledger, aki a 2005 -ös Túl a barátságon (Brokeback Mountain) című botrányt kavart, de végül 3 Oszkárral jutalmazott drámának egyik főszerepét játszotta, illetve aki alig 3 évvel ezen sikere után, 2008 januárjában - mindössze 28 évesen - meghalt otthonában gyógyszer túladagolás miatt. Legmagasabb szintű díját, a legjobb mellékszereplő kategória Oszkárdíját egy Batman feldolgozásért (A sötét lovag - Joker) csak posztumusz kaphatta meg, halála után.

A mindenképp rangosnak nevezhető készítői és főszereplői gárdával megalkotott film magyarországi fogadtatása nagyon vegyes volt, főként a történelmi film rajongóinak táborában. A felemás fogadtatás legfőbb oka a sajátos rendezés, ugyanis a filmben szokatlan módon keveredik a középkor és a jelenkor; a cselekmény a középkorban játszódik korhű díszletek közt, korhű ruhákban, azonban több mai nagy rock szám is elhangzik (többek közt Queen: We Will Rock You, War: Low Rider, David Bowie: Golden Years, Thin Lizzy: The Boys Are Back in Town és AC/DC: You Shook Me All Night Long). A filmet a cseh fővárosban, Prágában forgatták, mivel a készítők ezt a várost találták a legeredetibbnek egy középkorban játszódó film elkészítéséhez. A londoni, és roueni helyszínek cselekményeit, valamint a lovagi tornát a Barandov Stúdióban vették fel, a párizsi Notre-Dame, a bálnak helyet adó díszterem, és a roueni katedrális hiteles másait egy jégkorongstadionban építették meg. ,

A történet:

A XIV. században új sport hódított Európában: a lovagi torna. Nemesek és nemtelenek egyaránt rajongói lettek. Szurkoltak kedvenceiknek, tanulták a szabályokat és ott tomboltak a küzdőpálya szélén a nagy meccseken. Az egyetlen baj csupán az volt, hogy míg mindenki drukkolhatott, csupán a büszke ősökkel rendelkező arisztokraták indulhattak a viadalokon. Ám egy nap, amikor Sir Ector pont a döntő összecsapás előtt jobblétre szenderül, apródja, William (Heath Ledger) felveszi páncélját meg sisakját, és néhai ura nevében megnyeri a díjat. Kedve támad a lovagságra: ő és víg cimborái, ettől kezdve a középkor legnagyobb szélhámosai. Városról városra, lovagi tornáról lovagi tornára járnak, hazudnak és nyernek. William igazi sztár lesz, győzhetetlen bajnok. Mégsem megy minden simán. Először egy gyönyörű nemes leány forgatja fel kissé a jól bevált programot, azután egy féltékeny fekete lovag, aki rájön, hogy egy csaló orránál fogva vezeti a sportbarát nemességet. A londoni lovagi torna világbajnokságon a kalandok minden résztvevője összetalálkozik. Sor kerülhet a végső összecsapásra.

Személyes vélemény:

Bevallom elfogult vagyok a filmmel kapcsolatban, mert azon kevesek közé tartozom, aki történész volta ellenére megszerette ezt művet. Sokakkal ellentétben nekem nagyon tetszett a modern beszédstílus és a mai zene alkalmazása is, mert  közben nem sérült a történeti hűség, és a film nézése alatt a középkor érzése - esszenciája -  is megmaradt bennem. A film a XIV. században játszódik, valamikor az idő tájt, amikor Geoffrey Chaucer is élt. Ezt onnan tudni, hogy az egyik szereplő maga Chaucer, akit Paul Bettany alakít. Mivel Chaucer 1343 és 1400 közt élt, és a filmben többször utalás történik arra, hogy Anglia királyát akkoriban Edwardnak hívták, úgy gondolom III. Edward ideje a helyes kronológiai behatárolás. (Uralkodott: 1327-1377) Annál is inkább helyesnek tűnik ez megközelítés, mert a főhős többször összefut a szintén Edward néven szólított trónörökössel (aki egyébként a film végén lovaggá is üti), és III. Edward legidősebb fiát -a legendás fekete herceget - keresztelték Edwardnak. (Sajnos a herceg  - a száz éves háború hőse - 46 éves korában meghal, egy ismeretlen betegségben, így a trónt 1377 -ben fia, II. Richárd örökli majd.) Így összegezve szerintem a mű eseményei tehát III. Edward idején, valamikor az 1360-as 1370 -es években játszódhatnak.

A lovagi tornák színterei szerintem korhűek, csakúgy mint a páncélzatok. Bár el kell ismerni, hogy modern kori sajátos humorával vannak tele a helyzetek, mikor például William lovagi páncéljára a készítő a Nike jelét vési, márkajelként. Ugyancsak modern behatás érvényesül jónéhány esetben a két főszereplő, William és Lady Jocelyn ruhatárában is, a XX. századi öltönyszerű férfi ruha, és lady szintén ezen évszázadi estélyi ruhájában. DE a pozitívmok: a középkori parasztok ruhája (végre!) ebben a filmben koszos, a fogazatuk sokszor rossz, és sült macskahúst esznek a nézőtéren sörrel. Sok középkorról szóló filmben a parasztok patyolattiszta - vasalt - ruhában, hibátlan fogsorral szerepelnek, és ez engem például jobban zavar, mint az, hogy a film elején a aQueen szól.

Tetszik, hogy láthatjuk a lovagi tornák pontozási szabályait, azt hogy kisebb zászlókkal jelzik a találatokat, hogy  megismerhetjük, hogy hány pontot ér a testre, a fejre mért dárda szúrás, és hogy mit jelent ha az egyik fél kiüti a nyeregből a másikat. Bepillantást nyerhetünk a haroldok és a törvényszolga munkájába, az úr és a paraszt, illetve a lovag és az apród viszonyába.

A mű tele van humorral a 3 apród és fegyverszolga egymás közti vitáiban, de nem hiányzik a szerelmi romantika sem a feltörekvő zsúpkészítő parasztfiú és a nemes lady közt. A film vége pedig valóban jókedvet csinál mindenkinek, hiszen a főhős sérülten, összeszorított fogakkal ugyan, de legyőzi sportszerűtlen harcoló és csaláshoz  folyamodó galád ellenfelét. Megkapja a nemesi címet, megnyeri a tornát, elnyeri szíve hölgye kezét, és apja tiszteletét. Mindez persze egy mese, de kinek ártunk vele; és egyébként is olyan jó mesét hallgatni, főleg ebben a kegyetlenül sivár és józanságot követelő világban ...

Egyéb vélemények

Brian Helgeland: "Kosztümös darabot szerettünk volna csinálni, mely hű marad ugyan a felidézett korhoz, de napjainkban is időszerű. Nem volt könnyű dolgom, hisz mindeközben végig arra törekedtem, hogy a film ne csak hangulatában legyen középkori, hanem történetmileg is hű lenyomatát adja az akkori világnak. Ám hogy egy film működni tudjon, meg kell szólítania a közönséget - vagyis meg kell találni a kapcsolódási pontokat a múlt és a jelen között."

"William archetípusa az amerikai ideálnak, aki képes legyőzi a társadalmi akadályokat. A Lovagregény sokunk története. Én például egy "halászdinasztia" sarjaként igen alacsony sorból küzdöttem fel magam. A családi hagyomány szerint nálunk minden férfi halászként kereste kenyerét, kivéve az egyik bácsikámat, aki felkerekedett, hogy szerencsét próbáljon Alaszkában. Hollywood fényévnyi távolságra volt ettől, de valahogy mégis sikerült elérnem, hogy forgatókönyvíró legyek. Ám amikor az első, méghozzá a legölesebb lépést megtettem a hírnév felé, újabb, elérhetetlennek tűnő álom kerített hatalmába: az, hogy rendezőként is kipróbálhassam magam. És lám, ez az álom is beteljesült... A Lovagregény valójában nem más, mint főhajtás mindazok előtt, akik saját akaratukból és erejükből valami távolinak tetsző dolog birtokába jutnak."

Heath Ledger"Engem nem az ragadott meg leginkább William alakjában, ahogy kezébe veszi a sorsát, hanem sokkal inkább az, hogy mekkora átváltozáson megy keresztül mindeközben. Rengeteg lényeges dolgot megtanul, míg eljut a vágyott társadalmi pozícióig. Eleinte csupán a külsőségek: az arany, a nemesi cím és a hírnév utáni vágy hajtja, de mikorra sikerül elérnie mindezt, rádöbben, hogy csak a barátok, az őt támogató társak hordozzák a valódi és örök értéket az életében. Az igazi nemességet nem a szépen csengő aranyban és hírnévben, hanem a fejében és a szívében találja meg."

A film adatai:

rendező: Brian Helgeland
forgatókönyvíró: Brian Helgeland
operatőr: Richard Greatrex
jelmeztervező: Caroline Harris
zene: Carter Burwell
producer: Todd Black, Brian Helgeland, Tim Van Rellim
látványtervező: Tony Burrough
vágó: Kevin Stitt
művészeti vezető: John Hill

szereplő
Heath Ledger (William Thatcher/Sir Ulrich von Lichtenstein)
Rufus Sewell (Adhemar gróf)
Shannyn Sossamon (Lady Jocelyn)
Paul Bettany (Geoffrey)
Mark Addy (Roland)
Bérénice Bejo (Christiana)
Alan Tudyk (Wat)
James Purefoy (Sir Thomas Colville)
Laura Fraser (Kate) recensens_alul.jpg

A zongorista (The Pianist) 2002

zongorista.jpg

A The Pianist rendhagyó helyet foglal el a legjobb háborús filmek listáján, mivel nem a frontokon játszódik, hanem egy lengyelországi zsidó zongorista (Wladyslaw Szpilman) hányattatásait és csodával határos megmenekülését mutatja be a nácik által megszállt Varsóban. Roman Polanski egyik legjobb filmje egyszerre háborús dráma és életrajzi mű is, melynek premierjére 2002-ben a Cannesi Fesztiválon került sor. (Itt rögtön Arany Pálma díjat nyert.) Az alkotás egy évvel később bezsebelt még három Oscart is és az egész világot „bejárta”.

A film főhősének karakterét Adrien Brody alakítja egészen fantasztikus játékkal. A mű bemutatja a mindent túlélni akaró zsidó zongorista megmenekülésének történetét: azt, ahogyan megússza az egyik haláltáborba való elszállítását, ahogyan bujkál a varsói gettóban, a keresztény, lengyel barátok segítségnyújtását (a gettón kívül) és végül egy német tiszt egészen megdöbbentő – de számára az életet jelentő - beavatkozását.

Szinte hihetetlen, de Szpilman az egész háborút kihúzza a bujkálásai során Varsóban. Az igazi fordulópont ennek során az a szitu jelenti, amikor kiürítve a varsói gettót, családját egy Treblinkába induló vonatra teszik, ám őt egy zsidó kápó megmenti a biztos haláltól. Gyakorlatilag innentől, vagyis 1942 augusztus 16-tól bujkál egészen az orosz csapatok megjelenéséig, azaz 1945 január 17-ig. Ez pontosan 2 év és 5 hónap, a nácikkal teli Varsóban. A film igazából ennek a két és fél évnek a krónikája.

Bár a Zongorista a háborús-film kategóriában csak a Filmworlds blogon a tizedik helyet kapja nálunk, más szempontból a legjobb valaha készült filmek egyike. Értékelésünk: 90%.

recensens_alul.jpg

Összeesküvés elmélet (Conspiracy Theory) 1997 [11.]

osszeeskuves_elmelet.jpg

Íme egy 90-es évejben készült nagyon jó thriller kedvenc filmjeink listáján, mégpedig Richard Donner rendezésében, Mel Gibson és Julia Robert hihetetlen alakításával. A filmben alig 41 éves és határozottan jó formában lévő - Mel Gibson egy egyszerű taxisofőrt alakít (Jerryt), aki azonban különös érdeklődéssel figyeli a világ híreit és közben saját újságot szerkeszt zavaros elméleteiről. Összeesküvés-elméletei mellett csak egy valami érdekli: Alice, a szép ügyvédnő (Julia Roberts), akinek mindennapjait folyamatosan figyeli (gyakran távcsövön keresztül is). Érthetetlen vonzódására akkor lesz magyarázat, mikor az amerikai titkosszolgálat elrabolja a férfit és kiderül: valaha Jerry is ügynök volt egy embertelen program keretében, melynek részletei törlődtek a férfi memóriájából. Ám lassan előjönnek az emlékek, Jerry és Alice együtt kezdenek nyomozásba, miközben lassan kölcsönössé válik a kialakuló vonzalom közöttük.

A kedvenc filmek listájára kerülésének oka: Emlékezetes a film rendezése és forgatókönyve, ráadásul Mel Gibson és Julia Roberts is óriásit alakítanak. Ha valaki százszor látja, akkor százszor szórakozik nagyszerűen az egészen. A lista itt olvasható.

recensens_alul.jpg

A nemzet aranya (National Treaure) 2004 [10.]

nemzet_aranya.jpg

Történelemmel kapcsolatos sztori szellemes és izgalmas köntösben Jon Turteltaub 2004 -es kalandfilmje, Nicolas Cage, Justin Bartha és a gyönyörű Diane Kruger főszereplésével. A film egy olyan téma köré íródott, mely ma is mindenkit érdekel Amerikában: létezett e az alapító atyák (az első amerikai elnökök) birtokában egy olyan kincs, mely azóta sincs meg és amelynek részét (alapját) képezte a középkori templomos lovagok titokzatos aranya is. A filmbeli történet főhőse: Ben Gates történész (Nicolas Cage) erre a kérdésre keresi a választ társával Riley -val (Justin Bartha) és a melléjük szegődő kutatónővel, a gyönyörű Abigail -lel (Diane Kruger). A kincskeresés közben számtalan veszélyes kalandba keveredne, titkokat fejtenek meg és rejtélyeket oldanak meg. Végül életük kockáztatásával, de sikerrel járnak. A Nemzet aranya tele van izgalommal, humorral és történelmi érdekességgel, amihez remek rendezés és jó alakítások társulnak. A látványvilág pedig olykor lenyűgöző.

A kedvenc filmek listájára kerülésének oka: Az alapötlet a script és a rendezés is kiemelkedő ebben a lendületes kalandfilmben, mely minden generációt a székhez szegez, remek szórakozást kínálva. Akik pedig érdeklődnek a történelem iránt, garantáltan érdekesnek találják majd. Listánkon az ötödik helye nem lehet kérdéses.

recensens_alul.jpg

Van, aki forrón szereti (Some Like It Hot) 1959

van_aki_forron_szereti.jpg

Ez a film bizony idén már több, mint 60 éves, de különös módon éppen ugyanúgy hat ránk, mintha egy mai alkotás néznénk. Nem véletlen, hogy Billy Wildert a valaha élt legnagyobb rendezők közt tartják nyilván, hiszen a Some Like It Hot a filmtörténelem egyik legnagyszerűbb vígjátéka. Bár az alapsztori nagyon egyszerű - hiszen annyiról van szó csupán, hogy két zenész (Joe és Jerry / Tony Curtis és Jack Lemmon) egy női zenekarban megbújva próbálnak meg elmenekülni a maffia elől, miközben egyikük szerelembe esik a zenekar énekesnőjével (Marilyn Monroe -val) - a történet megjelenítése és a színészek női ruhákban való esetlenkedése végtelenül viccessé teszi az egészet. Ugyanakkor a humor mellett romantikát, sőt nem kevés izgalmat is kapunk, nagyszerű színészek tolmácsolásában.

A kedvenc filmjeink közé kerülésének oka: Ha egy film több, mint 60 éve tudja megnevettetni a felnövekvő generációkat és még most, a 2020-as években is róla beszélünk, az egyértelműen megérdemli a legjobbak közé kerülést. Ez vezérelt bennünket is, amikor a listára helyeztük. A kedvenc filmek listája itt érhető el.

recensens_alul.jpg

 

süti beállítások módosítása