Recensens

Top Gun: Maverick (2022) [23.]

2022. június 03. - Recensens

Ritkán lehet elmondani egy filmről, hogy "betalál" (szinte mindenkinél), de Joseph Kosinski filmje, a Top Gun-folytatás Maverick bizony ilyen. Minden korosztály számára szórakoztató: a 45 felettiek nosztalgikus emlékek miatt élvezik (felidézve az 1986-os Tony Scott rendezést, a Top Gunt a 24 éves Tom Cruise főszereplésével), a fiatal felnőttek a sztorit és az akciófilmes mércéhez képest igényes színészi teljesítményeket értékelik, a kamaszok pedig a pörgős akció-jeleneteket, vadászgépes trükköket díjazzák.

maverick1.jpg

A kép forrása: LINK

A Top Gun: Maverick egyszerűen jó film. Hogy miért? Mert jól kitalált a forgatókönyv, igényes a rendezés, jók a főszereplők (az 59 évesen is fiatalos Tom Cruise, az 51 évesen is szexi Jennifer Connelly és a kiköpött Goose-ifjú, Miles Teller) és szórakoztató szinte minden jelenet, a látványos vadászgép felszállásokról, légi-harcokról nem is beszélve. Pedig kell beszélnünk róla, mert elképesztő mennyi munkát és színvonalat tettek az F-18 vadászgépekkel folytatott jelenetekbe. Szinte ott lehetünk mi is a pilótákkal a magasban 9 és 10 G terhelés mellett a hangsebesség többszörösével repülve.

Mindezeken túl még az alapsztorinak is van értelme: az amerikaiak össze akarnak hozni egy F-18 vadászokkal végrehajtott veszélyes küldetést egy ellenséges ország egyik bázisa ellen olyan módon, hogy a csodával határos módon eltaláljanak egy alig pár méter átmérőjű célpontot, megússzák az ötödik generációs ellenséges vadászok támadásait, kibírják a 10 G nyomást a manővereik közben és megússzák a rengeteg rájuk kilőtt légvédelmi rakéta esetleges becsapódásait is.

Tom Cruise remekül helytáll ezúttal is mint Pete "Meverick" Mitchell hadnagy, pedig most a balesetben elhunyt barátjának, Goose -nak a fiával, Bradshaw hadnaggyal (Miles Teller) is meg kell kedveltetnie magát. Emellett ki kell képeznie a lehetetlenre a rábízott fiatal vadászpilótákat és még felettese, Simpson tengernagy (Jon Hamm) elismerését is ki kell vívnia. Simpson enyhén szólva nem kedveli Mavericket és folyton kirúgását tervezi. Ilyen körülmények között lenne a korosodó százados feladata egy nehéz bevetés sikerre vitele, amihez lelki támogatást csak a gyönyörű Pennytől kap (Jennifer Connely) aki alighanem a legszebb 50-es bártulajdonosnő az egész Egyesült Államokban. 

maverick2.jpg

A kép forrása: LINK

Negatív kritika nehezen mondható a filmről, talán csak annyi, hogy az 1986-os Top Gunban még érezhető tisztelet a legendás vadászpilóta-parancsnokok iránt láthatóan semmivé foszlik a Maverickben. Az ifjú, alig 30 éves pilóta-hadnagyok a legkevésbé sem tisztelik az évtizedek óta helytálló legendássá váló Mavericket (vagy bárki mást), ami nagyon ellentétes a Top Gun szellemével. Az 1986-os részben ugyanis Viper-parancsnok (Tom Skerritt) megkérdőjelezhetetlen tekintély a fiatalok előtt, ám ezt az elismerést nyomokban sem látjuk ebben az új epizódban. Ez persze lehet szándékos is, azt jelezve, hogy a mai generációk számára a "tisztelet" sajnos már nem sokat jelent (ami igaz is egyébként). 

Nagyon jók viszont a zenei betétek, megidézik az 1986-os Top Gun hangulatát és szerencsés, hogy felbukkan (ha csak egyetlen jelenet erejéig is) Val Kilmer, mint Kazansky tengernagy. A magas rangú tengerész-tiszt segíti Mavericket, félretéve a régi Iceman - Maverick ellentétet és elismerve egykori riválisának kivételes tehetségét. Bár akciófilmről van szó, ehhez a kategóriához mérten meglepően sok "színészetet" kapunk valódi konfliktusokkal. Ott van mindjárt Maverick viszája egykori társának fiával, (Bradshaw hadnaggyal) aki haragszik a kiképző századosra, mert úgy érzi akadályozza karrierjét (pedig Maverick csupán félti és aggódik érte). Aztán ugyancsak érdekes Maverick és felettesének, Simpson tengernagynak az ellentéte, mely konfliktusban a kiképző-pilótának sikerül kivívnia főnöke elismerését. Végül láthatunk egy kibontakozó szerelmet is némi humorral (főleg a hölgy kamasz lányának felbukkanása után) illetve egy önmagának tekintélyt kiharcoló vezetőt, akinek sikerül mégis lenyűgöznie (főleg pilóta-bravúrjaival)a rábízott ifjú titánokat. Tom Cruise mindegyik interakcióban nagyot alakít és mellesleg bizonyítja 59 éves korához képest megdöbbentően jó formáját is.

A zárásban persze minden célegyenesbe ér: az akció összejön az 50-es hős pedig nem ám magányosan, elváltan, egyedül maradva tengődik, nyomorult anyagi helyzetben valami lukban, hanem elnyeri a környék legszebb nőjének kezét és mindenki által szeretve, köztiszteletben várhatja a boldog öregkort.

A Top Gun Maverickben kapunk tehát izgalmakat földön égen, vízen, lenyűgöző vadászgép-párharcokat, romantikus jeleneteket (a női nézőkre is gondolva) és egy tényleg remek rendezésű sztorit happy enddel. Értékelésem: 90%. Ezen a hétvégén másodszor is megnézem a moziban; azt hiszem ennél jobb ajánlást nem is mondhatnék a Maverickről. 

recensens_alul.jpg

Az Északi - The Northman (2022) [22.]

A magyar honfoglalás idején, azaz 895-ben (és az azt követő évtizedekben) játszódik Robert Eggers történelmi drámája, mely Az Északi (The Northman) címet kapta. A hangulat a vikingek korát idézi, a helyszín pedig a messzi észak IX.-X. századi vad, misztikus és véres világa.

eszaki.jpg

A kép forrása: thegeek.hu

A történet középpontjában egy skandináv törzs áll, a berserker törzs mely valóban létezett. Harcosaik vadak voltak és önmagukat vadállatoknak hitték (farkasoknak és medvéknek). A filmbeli történet középpontjában a törzs hercege áll, Amleth (Alexander Skarsgård), aki gonosz nagybátyjának, Fjölnirnek (Claes Bang) az ármánykodása és vérengző hatalomátvétele következtében elveszti királyként uralkodó édesapját (Ethan Hawke). A történet elmenekülése és felnőtté válása utáni éveiről illetve bosszújáról szól egy véres drámát bemutatva, mely a skandináv mitológiát használja fel a hangulatteremtéshez. Néhol hatásvadász, néhol valóban drámai, néhol pedig túlzónak tűnő az egész. Az alaptörténet lényege a bekeretezett részben, alább olvasható:

A kisfiú Amleth a gyilkosság után elmenekül a törzstől és mivel Fjölnir azt hiszi, hogy a tengerbe veszett, új életet tud kezdeni egy másik északi népcsoport harcosaként. Az ifjúból gyorsan felnőtt lesz és hatalmas, erős, kegyelmet nem ismerő viking harcos. Új törzsével feldúlja a ruszinok államát (a későbbi Oroszországot), miközben megismeri a gyönyörű Olgát (Anya Taylor-Joy), aki különleges látnoki-, és varázs képességekkel bír. Amleth orosz földön veszi hírét annak, hogy apja gyilkosát elűzték hazájukból a norvégok és Izlandon telepedett le. Ekkor elhatározza, hogy rabnak (rabszolgának) álcázza magát eljut Fjölnírhez, majd megöli. Olgát szintén rabszolgává teszik, így együtt indulnak útnak rabláncon Izlandra. A film cselekményének innentől a messzi Izlandon folytatódik és annak egy aprócska domboldali településén (max 5-6 ház), ahol Fjölnír él a katonáival. Amleth megpillantja anyját, akiről úgy tudja, hogy kényszerből van nagybátyjával és felméri lehetőségeit a gyilkosságra. Végül Olgával összefogva próbálja megölni Fjölnírt, mely elsőre nem sikerül. Közben döbbenetes dolgokat tud meg anyjáról mely átértékel mindent, amiben addig hitt.

A túlzó részek szinte nevetségesek, mert nehéz hihetőnek elfogadni, hogy a viking törzsek vadállatok módjára éltek volna, önmagukat farkasoknak és/vagy medvének gondolva. Egy-egy jelenet kimondottan hatásvadász és már-már komikus. Az alaphangulat végig a véres dráma és a komikus hatásvadászat határán egyensúlyoz. Ami mégis pozitív irányba billenti a mérleget az a 194 centis, kigyúrt Alexander Skarsgård fellépése, harcias küzdelme és a csinos Anya Taylor-Joy játéka. A vezércsel ifjú sakkozónőjeként nagyszerűt nyújtott és ebben a filmben is kiemelkedő a jelenléte.

Az Északi mégis egyszer nézős dráma, melyben a véres harci jelenetek és az unalmas elnyújtott részek felváltva teszik próbára türelmünket. Sajnos hiányzik az egészből a grandiózusság, Fjölnír "népe" maximum 20 fő, faluja alig néhány ház, így nem érezzük a legjobb történelmi filmek lenyűgöző katarzis-hatását. Értékelésem: 65%.

recensens_alul.jpg

Dutyi dili (1980) [21.]

Az 1980-as őrült keverés (Stir Crazy), azaz Dutyi dili az egyik legjobb valaha készült vígjáték a filmtörténelemben Sidney Poitier rendezésében és a nagy páros: Gene Wilder - Richard Pryor főszereplésével. A 100 legjobb film listáján ötödik helyezett alkotás alaptörténete egyszerű: Skip és Harry hétköznapi életet élnek (egyikük áruházi hekusként, másikuk felszolgáló alkalmazottként dolgozik) és bár barátokként jól megvannak egymással, állásaikból elbocsátják őket ami után új életre és új lakhelyre vágynak. Neki is indulnak a messzeségnek egy kivénhedt furgonnal, ám alig jutnak egy közeli városig, máris belekeverednek egy bankrablásba.

dutyidili.jpg

A kép forrása: LINK

A furcsa párost vagy száz évnyi börtönre ítéli a bíróság, amit érthetően nehezen fogadnak, főleg mert ártatlanok a rájuk fogott bankrablásban. A börtönélet számtalan vicces helyzetet hoz Skip és Harry számára, miközben sajátos kis baráti kör is kialakul körülöttük. Még a félelmetes, kétméteres, 200 kilós Grossberger (Erland van Lidth) is melléjük áll (pedig őt épp megtörésükre uszítja rájuk az igazgató). Közben ügyvédeik odakint mindent megtesznek szabadulásukért és a csinos Meredith (JoBeth Williams) is vonzódni kezd Skiphez. A szívtelen börtön-igazgató azonban erős őrizet alatt tartja a párost, mert rájön arra, hogy Skip igazi rodeo-tehetség és valamilyen érthetetlen okból New Yorki létére is képes kivételesen hosszan megülni a bikát. A film utolsó szakasza a két férfi szökéséről szól és a happy endről.

A Dutyi dili egy szórakoztató, vicces, sőt kacagtató vígjáték, mely a két főszereplő, Gene Wilder és Richard Pryor miatt annyira élvezetes. Csetléseik - botlásaik és szerencsétlenkedéseik melyek valahogyan mindig megmentik őket minden helyzetből, ösztönös szimpátiát ébresztenek bennünk.  Bár sajnos már mindketten elhunytak (Pryor 2005-ben, Wilder csak 2016-ban) ez a film mint a leginkább élvezetes alkotásuk örökre beírta nevüket a filmtörténelembe. A Dutyi dili értékelése: 100% nálunk.

recensens_alul.jpg

A 30 legjobb háborús film listája [20.]

A legjobb háborús filmek listája természetesen szubjektív. Három blog: a Recensens, a Fortress blog és a Solo1 blog közös listájára igyekeztünk több műfajból válogatni, így szerepel ezen valós eseményeket feldolgozó, könnyed stílusú, drámai, holokauszt-témájú és egy-egy hadműveletre fókuszáló háborús darab is. A végeredményen végigtekintve a második világháborús történetek túlsúlya és az amerikai készítésű filmek erős többsége érezhető, ezt belátjuk, ám mégis ezeket tartjuk a legjobbaknak. A lista figyelembe vette a solo blog "A legjobb háborús filmek valós eseményekről" listáját is.

warfilms.jpg

Nézzük a listát, a 30 legjobbal:

  • 1.) A szakasz (1956)
  • 2.) A leghosszabb nap (1993)
  • 3.) Kelly hősei (1970)
  • 4.) Kémek a Sasfészekben (1969)
  • 5.) Sólyom végveszélyben (2001)
  • 6.) A híd túl messze van (1977)
  • 7.) Fegyvertelen katona (2016)
  • 8.) A halál 50 órája (1965)
  • 9.) Ryan közlegény megmentése (1998)
  • 10.) Ellenség a kapuknál (2001)
  • 11.) A piszkos 12 (1967)
  • 12.) A bukás (2004)
  • 13.) Harag (2014)
  • 14.) Pearl Harbor (2001)
  • 15.) A zongorista (2002)
  • 16.) Katonák voltunk (2002)
  • 17.) Das Boot (1981)
  • 18.) Acéllövedék (1987)
  • 19.) Sztálingrád (1993)
  • 20.) Apokalipszis most (1979)
  • 21.) Levelek Ivo Dzsimáról (2006)
  • 22.) Schindler listája (1993)
  • 23.) Híd a Kwai folyón (1957)
  • 24.) Vaskereszt (1977)
  • 25.) Jöjj és lásd (1985)
  • 26.) 1917 (2019)
  • 27.) Dunkirk (2017)
  • 28.) Nyugaton a helyzet változatlan (1979)
  • 29.) Az őrület határán (1998)
  • 30.) Midway (2019)

A háborús filmek műfaján belül külön kategóriát jelentenek a megtörtént eseményeket, hadműveleteket és hőstetteket középpontba állító alkotások. Ezekből a 4 legjobbat A legjobb háborús filmek valós eseményekről lista tartalmazza partnerblogunkon a Solo blogon.

recensens_alul.jpg

 

Ellenség a kapuknál (2001) [19.]

Jean-Jacques Annaud rendező 2001-es háborús filmje, mely a sztálingrádi csata részleteit tárja elénk - mégpedig egy orosz mesterlövész sorsán keresztül - kivételesen élvezetes, szórakoztató és olykor megrázó élethűséggel mutatja be a két fél gigászi küzdelmét 1942-1943 telén.

A főszerepben Jude Law, Joseph Fiennes és Rachel Weisz egészen kivételeset alakítanak. A film képi világa fantasztikus, Sztálingrád rommá lőtt városrészei kiemelik a heroikus küzdelem elkeseredettségét. Ed Harris rezzenéstelen arccal alakítja azt a német mesterlövészt, akit a nácik a legeredményesebb orosz sniper kiiktatására küldenek. A film igaz történeten alapul, hiszen egy Vaszilij Zajcev nevű orosz katona valóban kivételes eredményt produkált a sztálingrádi csata során, amikor összesen 225 német tiszttel végzett. Bár nem ő volt a második világháború legsikeresebb mesterlövésze (ezt a címet a finn "Fehér halál" orozta el tőle), az orosz propaganda felkapta alakját, hogy a szovjet katonákba harci kedvet és optimizmust öntsön. Ugyanakkor Zajcev sikeressége elvitathatatlan, hiszen mostoha körülmények között, egy rommá lőtt városban, legtöbbször németek uralta területeken kellett boldogulnia.

ellensega_kapuknal.jpg

A kép forrása: port.hu

Ami a film valóságtartalmát illeti, akadnak csúsztatások, túlzások és ferdítések is a történetben. Semmi nem igazolja például, hogy a Sztálingrádban rohamozó, majd visszavonuló szovjet katonákat géppuskákkal gyilkolta volna halomra a hátukban lévő komisszár-egységek sora, hazaárulásnak tekintve pillanatnyi megfutamodásukat. Bár a keleti fronton valóban erősen jelen voltak a politikai tisztek és Sztálin tényleg halállal büntette a parancsmegtagadást vagy az árulás legkisebb jelét is, tömeges mészárlásokról nincsenek források a sztálingrádi orosz egységeket illetően. Ugyancsak kétséges a "két katona egy puska" felállás is, ami a filmben egy egész jelenetet kitölt, kiemelve, hogy mennyire kevés lőszerrel és fegyverrel rendelkeztek a szovjetek. Végül jegyezzük meg: a Kőnig őrnagy alakja teljes fikció, a valóságban nem létezett. A németek nem küldtek mesterlövészt Zajcev likvidálására, ez totálisan a forgatókönyv és rendezés terméke. 

Az Ellenség a kapuknál azonban a csúsztatások dacára is kiemelkedően jó háborús film, mert átélhetően mutatja meg a rommá lőtt Sztálingrádban folyó elkeseredett harcokat és többé-kevésbé hiteles a mesterlövészek munkáját illetően is. (Akkor tüzelnek, ha robbanás várható, a másodszor előugró lövész van nagyobb veszélyben, az utolsó pillanatban takarják ki az optikát lövés előtt a tükröződés miatt, havat tesznek a szájban a lehelet ellen ... stb, stb.) A színész alakítások is maradandóak és bár például a Jude Law - Rachel Weisz páros szerelme, erősen amerikanizált, romantikus túlzás, megragadják a reménykedő, harcra kész orosz katonák elszántságát.

Egy háborús film nem csak akkor lehet színvonalas, ha minden részletében megfelel a valóságnak, hanem akkor is, ha képes átadni a háború egy-egy elemének, csatájának esszenciáját, hangulatát, átélhetővé téve annak drámáját és heroikus küzdelmeit is. Az ellenség a kapuknál pontosan ilyen film: a háborús Volga levegőből való bemutatása, a rommá lőtt Sztálingrád városának képe, a mesterlövészek romok közti küzdelme, a rohamok és ostromok elkeseredettségének érzékeltetése mind-mind azt segítik, hogy elképzelhessük a történelem legnagyobb csatáját. Ettől olyan jó ez a film és ezért kerülhet a 10 legjobb háborús film közé.

recensens_alul.jpg

 

A híd túl messze van (1977) [18.]

Richard Attenborough filmje egy tényleges második világháborús bevetést, a Market-Garden hadműveletet mutatja be nekünk, Cornelius Ryan könyve és túlélőkkel folytatott beszélgetései alapján, hiteles formában. Az 1944 őszén zajló hollandiai szövetséges légideszant akció a történelem legnagyobb ejtőernyős támadása volt, mely sajnos a véletlenek és a rossz tervezésnek köszönhetően tragédiába torkollt (a szövetségesek 17 ezer főt, a németek viszont csak 3300 katonát vesztettek).

messzevolt_ahid.jpg

A földi és légi támadás célja: Belgiumból előretörni Hollandiába, majd villámgyorsan elfoglalni a fontosabb hidakat (légideszant csapatokkal), végül az elindított páncélos erőkkel mihamarabb elérni ezeket az átkelőket és biztosítani birtoklásukat a Németország felé való szövetséges offenzívához. A terv kockázatos volt, mert a földet érő ejtőernyősöknek ki kellett tartaniuk a páncélosok megérkezéséig. Viszont, ha sikerrel járnak, a háború, már 1944 karácsonyára véget érhet. Legalábbis a szövetséges csapatok vezetői szentül hittek ebben.

A Montgomery tábornagy által támogatott akció megtervezésekor azonban a britek nem számoltak azzal, hogy az arnhemi híd közelébe a németek komoly páncélos egységeket vezényeltek (épp a tervezett szövetséges támadás előtt, pihenés céljából) és azzal sem, hogy a Hollandiában ledobott angol-amerikai ejtőernyősöket későn érik el a támogató, szárazföldi alakulatok.

messzevolt_a2hid.jpg

A támadás 1944 szeptember 17-én indult, de már szeptember 19-én a kudarc jeleit mutatta. Az SS páncélos egységek közelében ledobott ejtőernyősöknek ugyanis kézifegyverekkel kellett tankok ellen harcolniuk.

A akció kezdetektől elhibázott volt. A legnagyobb hibát az jelentette, hogy túl messze volt a híd. Túl messze ahhoz, hogy a angol harckocsik időben felmentsék bajtársaikat. A szereplők listája valódi sztárparádé: Sean Connery, James Caan, Edward Fox, Michael Caine, Robert Redford, Ryan O'Neal és Anthony Hopkins.

Közülük kulcsszerepet főleg Sean Connery és Anthony Hopkins kap: előbbi az arnhemi brit hadosztály parancsnokaként utóbbi pedig az arnhemi hídfő-állás hős védőjének karakterében. Kiemelendőek az eredeti helyszínek felvételei, szinte ott lehetünk mi is a hidak közelében.

A Messze volt a híd (Bridge Too Far) helyet kapott a Harper blog 12 legjobb háborús filmjének listáján is, mellyel maximálisan egyetértek.

recensens_alul.jpg

 

Miért baj, ha új módon jelenítik meg Poirot alakját? [17.]

Posztom reakció a 2022 februrár 17-én, a port.hu oldalon megjelent cikkre: "Tovább rombolja az Agatha Christie - féle mítoszt az új Poirot" /Vajda Judit/. 

Agatha Christie 1976 január 12-én hunyt el, de írói fénykorát a 30-as, 40-es és 50-es évek adták. Összesen 80 regényt és színpadi darabot írt, melyek közül detektív-történetei tették őt leginkább ismertté. Hercule Poirot alakját 1920-ban találta ki, amikor "A titokzatos stylesi eset" című regénye megjelent. Innentől fél évszázadon keresztül (!) egészen 1975-ig összesen 33 regényben szerepel Poirot karaktere. Az utolsó Poirot-darab címe: "Függöny: Poirot utolsó esete". 

poirot.jpg

A kép forrása: LINK

A figura jellemzői: belga származására büszke, fiatalon rendőr-nyomozóként dolgozó, alacsony termetű de mindig elegánsan öltözködő, gondosan ápolt bajusszal rendelkező férfi, aki magán-detektívként szerzett világ-hírnevet magának, számtalan bűneset megfejtésével. Jellemzője a konzervatív gondolkodás, erkölcsös viselkedés, lovagias udvariasság és az erőszaktól való tartózkodás (már-már undorodás). Poirot gyors észjárású és nagyon jó emberismerő. A nők kevéssé érdeklik, a fegyvereket pedig utálja. 

A filmvásznon számtalan színész jelenítette meg a karaktert: Peter Ustinov, David Suchet, Ian Holm, Albert Finney, Tony Randall, Alfred Molina, John Malkovich és most: Kenneth Branagh. Közülük külsőre talán David Suchet áll legközelebb a figurához. (Suchet 168 centi magas és testalkata is éppen jó, mindenesetre közelebb áll Agatha Christi leírásához, mint például a 190 centis Alfred Molina, vagy 110 kilós Peter Ustinov.)

hercule_poirot.jpg

Poirot eddigi megformálói. Suchet a bal alsó sarokban látható. Forrás: LINK

Kenneth Branagh lelkes Agatha Christie rajongóként, az írónő két detektív-regényét is filmre vitte: előbb 2017-ben a Gyilkosság az Orient expresszen című krimit, majd 2021-ben a Gyilkosság a Nílusont. Agatha Christie mindkettőt a 30-as években írta (az Expresszt 1934-ben, a Nílust 1937-ben).

Branagh mindkét filmjében modernizálta Poirot karakterét, nála a belga magán-detektív nem az a konzervatív, fegyverektől tartózkodó, vaskalapos és maradi figura, mint Christie regényeiben, hanem nyitottabb, nők iránt is érdeklődő, férfias hős, akinek jelleme többrétegű. A váltás sokaknak nem tetszik, pedig a 30-as, 40-es években még vonzónak tűnő férfi-típus, "áramvonalasítása" a kétezres évek elvárásaihoz, élvezhetőbbé és új korosztályok számára is érdekesebbé teszi a karaktert.

A Kenneth Branagh féle Poirot kétségtelenül színesebb egyéniség, mint ahogyan azt több mint 100 éve (!) 1920-ban Agatha Christie elképzelt. A változtatás a legkevésbé sem árt a karakternek, sőt befogadhatóbbá teszi. A Halál a Níluson stílusos krimi, mely egyszerre tudja megidézni a korabeli világ archaikus jellemzőit és az időtlen értékek különlegességét egy rejtélyekkel teli történet keretei között. 

recensens_alul.jpg

#Túlélők - koreai zombis horror a Netflixen [16.]

A túlélők (#Alive) című 2020-as koreai zombis-film (mely 2020 szeptemberében jelent meg a Netflixen) az egyik legjobb és legizgalmasabb horror ebben a műfajban. A központi karakter egy 30-as fiatalember, Csunu, tisztes nevén: Oh Joon-woo (Yoo Ah-in), aki egy szép napon arra lesz figyelmes, hogy szöuli lakása környékét élő-halottak lepik el. A sztorinak ma már elkészült az előzmény-sorozata is, "Mindannyian halottak vagyunk" címmel, mely a fertőzés kezdetét mutatja be, azt, ahogyan Csunu utcájáig jutnak a zombik.

tulelok.jpg

A #Túlélők sztorija röviden: egy furcsa hajszínű, vagány srác a lakásában reked, ahonnan hetekig nem mer kimozdulni, hiszen bérházi lakásának ablakából azt látja, hogy az utcákon véres jelenetekben esnek egymásnak zombik és járókelők. Egy idő után azonban mégis lépnie kell, hiszen kifogy vízből, élelemből, ellátmányból, mindenből. Első kiruccanása a szomszédos lakásokban, majdnem az életébe kerül, ráadásul otthonába is bejut az első "látogató". Később úrrá lesz a helyzeten, de továbbra is lakásának foglya marad.

Idővel rájön arra, hogy drónjával, mely szerencsés módon működőképes és reptethető állapotban van, körülnézhet a lakásán kívüli helyzetet megfigyelve. Ekkor jön rá arra, is, hogy a szemközti épületben egy hozzá hasonló helyzetben lévő, fiatal, csinos nő, Kim (Park Shin-Hye) ugyancsak a menekülés lehetőségeit keresi. Összefognak tehát, hogy egyesült erővel szökjenek el a zombik által ellepett bérházból. Menekülésük hihetetlenül izgalmas és Il Cho rendező munkáját dícséri.

A #Túlélők című film meglepően jól megcsinált, remek tempójú, végtelenül izgalmas és fordulatos zombis-horror, mely versenyez a műfaj legjobbjaival. Értékelésünk erős 75%. Horror-kedvelők számára nagy élmény, különösen az egyre felkapottabb Netflix-sorozat, a Mindannyian halottak vagyunk miatt.

recensens_alul.jpg

 

Dűne - egy igazán látványos zagyvaság (különvélemény poszt) [15.]

A 2021-es Dűne már első megtekintéskor is egy vontatott és zavaros hatásvadászatnak tűnt számomra, mégpedig unalmas rendezéssel, mégis adtam neki még egy esélyt a napokban és újra megnéztem. Arra gondoltam, hátha csak elsiklottam a lényeg felett és mégis a filmért fanatikusan rajongóknak van igazuk. De nem. Megerősödtem eredeti véleményemben: a Dűne tényleg egy látványos zagyvaság, rengeteg teátrális hatásvadászattal, végtelenül unalmas rendezésben.

dune_recensens2.jpg

A kép forrása: link

Az eredeti sztorit a 60-as évek szabad kábítószer-mámorában Frank Herbert írta meg fantasy-regényként, ám már ekkor felfigyelt rá a filmipar. A Star Wars azonban előzött balról és előbb lett siker, így a Dűne lemaradt picit és csak 1984-ben került vászonra (mérsékelt sikerrel, David Lynch rendezésében). Eltelt több, mint 30 év és jött a lassú filmek koronázatlan királya, Denis Villeneuve, aki megcsinálta újból. Ezt láthattuk tavaly októberben a mozikban. Ha lecsupaszítanánk a Dűne valódi sztoriját, akár épkézláb történet is lehetne, de a forgatókönyv és a rendezés teljesen tönkreteszik, még az egyébként rangos szereplőgárda dacára is. 

Adott egy bolygó az Arrakis, mely ugyan totálisan élhetetlen és forró sivatag-tenger, mégis értékes egy ott található rejtélyes anyag miatt, melyet a filmben "fűszerként" emlegetnek. A bolygó őslakóit (a fremeneket) évtizedek óta igázzák le mások, így előbb a Harkonnenek, majd az Atreidesek. Az első logikai bukfenc itt el is érkezik: az egész univerzumot uraló titokzatos császár ugyanis elveszi az Arrakist a Harkonnenektől, majd átadja az Atreideseknek, később pedig újra a Harkonneneket kéri fel a bolygó birtokbavételére. A sztori azt sugallja: a császár így akar megszabadulni az Atreides családtól, mely kiszámítható módon alulmarad a túlerőben lévő Harkonnen csapatoklkal szemben, melyeket biztos, ami biztos alapon még császári zsoldosokkal is kiegészít (Sardaukar-csapatok). Hogy hűbérúrként és császárként miért nem fosztja meg őket simán rangjuktól (ha már annyira meg akar tőlük szabadulni) vagy miért nem ítéli őket halálra senki nem tudja. Talán az úgy túl egyszerű volna.

Mindenesetre a két fél összecsapása során kapunk harcokat, majd némi misztikumot is, kettős forrásból: részint az Atreides-örökös révén, aki az ifjú Timothée Chalamet alakít, részint pedig Ledy Jessica jóvoltából, akit Rebecca Ferguson jelenít meg. Előbbi karakter furcsa álmai miatt különleges (melyek mindig a jövőt mutatják), utóbbi hölgy pedig azért, mert a rejtélyes varázsló-rend, a Bene Gesserit order tagja. 

dune_recensens1.jpg

A kép forrása: link

Van egy monumentális csata (bár nagy részt sötétben zajlik, így keveset látunk belőle), vannak pörgős párharcok, Jason Momoa és Josh Brolin szerepeltetésével és akad hatalmas szörny is, a több száz méteres homokféreg felbukkanásakor. A legjobb alakítást azonban az Atreides-vezér "bőrében" Oscar Isaac nyújtja, aki az egyetlen természetesen viselkedő figura. A mesterkéltség ugyanis sajnos általános a karaktereket illetően, melyen a színészek sem tudnak segíteni, hiszen ez a mesterkéltség illeszkedik a hatásvadász zenei effektek és teátrálisan felvett látvány-jelenetek sokaságához (tehát alapkoncepció mind a script, mind a rendezés részeként). 

A megjelenítések sem homogének, nem illeszkednek egy adott ízlésrendhez: az egyenruhák hol lovagi jellegűek, hol Marvelesek, hogy a Star Wars világát idézik, a lakókörnyezetek szimbolikája pedig csapong a kultúrák közt: fellelve benne ókori római, középkori és még a náci Németországot is elénk citáló beállításokat. A pozitívumokról sem elfelejtkezve említeném meg Oscar Isaac mellett Josh Brolin játékát és néhány valóban mozgalmas harci jelenetet. Az összképen azonban sajnos keveset javítanak. A Dűne gyengécske és zavaros látvány-film lett lassú kivitelben.

A folytatás 2023 októberében várható, melyet sajnos megint Villeneuve készít, így alig-alig van remény minőségi ugrásra. A 2021-es epizód értékelése nálunk zsenge 50%. 

recensens_alul.jpg

Sherlock Holmes (2009)

sherlock_holmes.jpg

Sherlock Holmes, 2009-es akciófilm, rendezője: Guy Ritchie, főszerepben: Robert Downey Jr, Jude Law és Rachel McAdams. (port) Eredeti történet: Sir Arthur Conan Doyle 1887-es első regénye, majd a később megjelenő további három Sherlock regény. Ezek cselekménye (egyetlen kivétellel) 1878 és 1907 között játszódik. Legfőbb karaktere egy londoni detektív, aki magas intelligenciájáról és minden részletet memorizáló megfigyelő-képességéről híres. Segítője Doktor Watson (a volt brit katonatiszt és orvos) aki egyben narrátora is a regényeknek.

Guy Ritchie 2009-es rendezése a régi, Doyle regény-alapot veszi elő és önti látványos, pörgős, izgalmas formába. Ez a sokadik megfilmesítés is voltaképp egy nyomozás, mégpedig egyedi poénokkal, vitriolosan szellemes párbeszédekkel (Holmes és Watson között) a XIX. századi London utcáin, miközben lenyűgöző akciójeleneteket és akrobatikus verekedéseket láthatunk. Izgalmas, rejtélyekkel teli történet, pörgős rendezéssel. Ezúttal a főgonosz Lord Blackwood (Mark Strong), aki befolyásos személyeket maga mellé állítva sző veszélyes összeesküvést a hatalom megszerzéséért Angliában. (A második részben Moriarty professzor mozgatja a szálakat Jared Harris alakításában.) Ám Holmes mindkét esetben résen van és Watsonnal együtt lerántják a leplet a gonoszakról.

Robert Downey kétségtelenül nagyot alakít és Jude Law is szenzációs doktor Watsonként. Rachel McAdams pedig gyönyörű, mint mindig, ám ezúttal csipetnyi vagánysággal fűszerezi alakítását. A 2009-es Sherlock Holmes, miként a 2011-es folytatás is (Árnyjáték) élvezetes, szórakoztató mozi, a 19. századi London megidézésével és lenyűgöző látványvilággal.

recensens_alul.jpg

süti beállítások módosítása