Recensens

Lovagregény (A Knight's Tale) 2001

2021. december 31. - Recensens

lovagregeny.jpg

Az összesen 132 perces amerikai filmet 2001 -ben forgatták, így az USA -ban már az említett év májusában, Magyarországon pedig 2001 december 6 -án mutatták be a mozik. Rendezője és egyben forgatókönyv írója az a Brian Helgeland, aki az 1999 -es Visszavágó című Mel Gibson movie -t rendezte, és aki a Szigorúan bizalmas című 1997 -es sikerfim forgatókönyvéért Oszkár díjat kapott. Az alkotás főszereplője pedig az a Heath Ledger, aki a 2005 -ös Túl a barátságon (Brokeback Mountain) című botrányt kavart, de végül 3 Oszkárral jutalmazott drámának egyik főszerepét játszotta, illetve aki alig 3 évvel ezen sikere után, 2008 januárjában - mindössze 28 évesen - meghalt otthonában gyógyszer túladagolás miatt. Legmagasabb szintű díját, a legjobb mellékszereplő kategória Oszkárdíját egy Batman feldolgozásért (A sötét lovag - Joker) csak posztumusz kaphatta meg, halála után.

A mindenképp rangosnak nevezhető készítői és főszereplői gárdával megalkotott film magyarországi fogadtatása nagyon vegyes volt, főként a történelmi film rajongóinak táborában. A felemás fogadtatás legfőbb oka a sajátos rendezés, ugyanis a filmben szokatlan módon keveredik a középkor és a jelenkor; a cselekmény a középkorban játszódik korhű díszletek közt, korhű ruhákban, azonban több mai nagy rock szám is elhangzik (többek közt Queen: We Will Rock You, War: Low Rider, David Bowie: Golden Years, Thin Lizzy: The Boys Are Back in Town és AC/DC: You Shook Me All Night Long). A filmet a cseh fővárosban, Prágában forgatták, mivel a készítők ezt a várost találták a legeredetibbnek egy középkorban játszódó film elkészítéséhez. A londoni, és roueni helyszínek cselekményeit, valamint a lovagi tornát a Barandov Stúdióban vették fel, a párizsi Notre-Dame, a bálnak helyet adó díszterem, és a roueni katedrális hiteles másait egy jégkorongstadionban építették meg. ,

A történet:

A XIV. században új sport hódított Európában: a lovagi torna. Nemesek és nemtelenek egyaránt rajongói lettek. Szurkoltak kedvenceiknek, tanulták a szabályokat és ott tomboltak a küzdőpálya szélén a nagy meccseken. Az egyetlen baj csupán az volt, hogy míg mindenki drukkolhatott, csupán a büszke ősökkel rendelkező arisztokraták indulhattak a viadalokon. Ám egy nap, amikor Sir Ector pont a döntő összecsapás előtt jobblétre szenderül, apródja, William (Heath Ledger) felveszi páncélját meg sisakját, és néhai ura nevében megnyeri a díjat. Kedve támad a lovagságra: ő és víg cimborái, ettől kezdve a középkor legnagyobb szélhámosai. Városról városra, lovagi tornáról lovagi tornára járnak, hazudnak és nyernek. William igazi sztár lesz, győzhetetlen bajnok. Mégsem megy minden simán. Először egy gyönyörű nemes leány forgatja fel kissé a jól bevált programot, azután egy féltékeny fekete lovag, aki rájön, hogy egy csaló orránál fogva vezeti a sportbarát nemességet. A londoni lovagi torna világbajnokságon a kalandok minden résztvevője összetalálkozik. Sor kerülhet a végső összecsapásra.

Személyes vélemény:

Bevallom elfogult vagyok a filmmel kapcsolatban, mert azon kevesek közé tartozom, aki történész volta ellenére megszerette ezt művet. Sokakkal ellentétben nekem nagyon tetszett a modern beszédstílus és a mai zene alkalmazása is, mert  közben nem sérült a történeti hűség, és a film nézése alatt a középkor érzése - esszenciája -  is megmaradt bennem. A film a XIV. században játszódik, valamikor az idő tájt, amikor Geoffrey Chaucer is élt. Ezt onnan tudni, hogy az egyik szereplő maga Chaucer, akit Paul Bettany alakít. Mivel Chaucer 1343 és 1400 közt élt, és a filmben többször utalás történik arra, hogy Anglia királyát akkoriban Edwardnak hívták, úgy gondolom III. Edward ideje a helyes kronológiai behatárolás. (Uralkodott: 1327-1377) Annál is inkább helyesnek tűnik ez megközelítés, mert a főhős többször összefut a szintén Edward néven szólított trónörökössel (aki egyébként a film végén lovaggá is üti), és III. Edward legidősebb fiát -a legendás fekete herceget - keresztelték Edwardnak. (Sajnos a herceg  - a száz éves háború hőse - 46 éves korában meghal, egy ismeretlen betegségben, így a trónt 1377 -ben fia, II. Richárd örökli majd.) Így összegezve szerintem a mű eseményei tehát III. Edward idején, valamikor az 1360-as 1370 -es években játszódhatnak.

A lovagi tornák színterei szerintem korhűek, csakúgy mint a páncélzatok. Bár el kell ismerni, hogy modern kori sajátos humorával vannak tele a helyzetek, mikor például William lovagi páncéljára a készítő a Nike jelét vési, márkajelként. Ugyancsak modern behatás érvényesül jónéhány esetben a két főszereplő, William és Lady Jocelyn ruhatárában is, a XX. századi öltönyszerű férfi ruha, és lady szintén ezen évszázadi estélyi ruhájában. DE a pozitívmok: a középkori parasztok ruhája (végre!) ebben a filmben koszos, a fogazatuk sokszor rossz, és sült macskahúst esznek a nézőtéren sörrel. Sok középkorról szóló filmben a parasztok patyolattiszta - vasalt - ruhában, hibátlan fogsorral szerepelnek, és ez engem például jobban zavar, mint az, hogy a film elején a aQueen szól.

Tetszik, hogy láthatjuk a lovagi tornák pontozási szabályait, azt hogy kisebb zászlókkal jelzik a találatokat, hogy  megismerhetjük, hogy hány pontot ér a testre, a fejre mért dárda szúrás, és hogy mit jelent ha az egyik fél kiüti a nyeregből a másikat. Bepillantást nyerhetünk a haroldok és a törvényszolga munkájába, az úr és a paraszt, illetve a lovag és az apród viszonyába.

A mű tele van humorral a 3 apród és fegyverszolga egymás közti vitáiban, de nem hiányzik a szerelmi romantika sem a feltörekvő zsúpkészítő parasztfiú és a nemes lady közt. A film vége pedig valóban jókedvet csinál mindenkinek, hiszen a főhős sérülten, összeszorított fogakkal ugyan, de legyőzi sportszerűtlen harcoló és csaláshoz  folyamodó galád ellenfelét. Megkapja a nemesi címet, megnyeri a tornát, elnyeri szíve hölgye kezét, és apja tiszteletét. Mindez persze egy mese, de kinek ártunk vele; és egyébként is olyan jó mesét hallgatni, főleg ebben a kegyetlenül sivár és józanságot követelő világban ...

Egyéb vélemények

Brian Helgeland: "Kosztümös darabot szerettünk volna csinálni, mely hű marad ugyan a felidézett korhoz, de napjainkban is időszerű. Nem volt könnyű dolgom, hisz mindeközben végig arra törekedtem, hogy a film ne csak hangulatában legyen középkori, hanem történetmileg is hű lenyomatát adja az akkori világnak. Ám hogy egy film működni tudjon, meg kell szólítania a közönséget - vagyis meg kell találni a kapcsolódási pontokat a múlt és a jelen között."

"William archetípusa az amerikai ideálnak, aki képes legyőzi a társadalmi akadályokat. A Lovagregény sokunk története. Én például egy "halászdinasztia" sarjaként igen alacsony sorból küzdöttem fel magam. A családi hagyomány szerint nálunk minden férfi halászként kereste kenyerét, kivéve az egyik bácsikámat, aki felkerekedett, hogy szerencsét próbáljon Alaszkában. Hollywood fényévnyi távolságra volt ettől, de valahogy mégis sikerült elérnem, hogy forgatókönyvíró legyek. Ám amikor az első, méghozzá a legölesebb lépést megtettem a hírnév felé, újabb, elérhetetlennek tűnő álom kerített hatalmába: az, hogy rendezőként is kipróbálhassam magam. És lám, ez az álom is beteljesült... A Lovagregény valójában nem más, mint főhajtás mindazok előtt, akik saját akaratukból és erejükből valami távolinak tetsző dolog birtokába jutnak."

Heath Ledger"Engem nem az ragadott meg leginkább William alakjában, ahogy kezébe veszi a sorsát, hanem sokkal inkább az, hogy mekkora átváltozáson megy keresztül mindeközben. Rengeteg lényeges dolgot megtanul, míg eljut a vágyott társadalmi pozícióig. Eleinte csupán a külsőségek: az arany, a nemesi cím és a hírnév utáni vágy hajtja, de mikorra sikerül elérnie mindezt, rádöbben, hogy csak a barátok, az őt támogató társak hordozzák a valódi és örök értéket az életében. Az igazi nemességet nem a szépen csengő aranyban és hírnévben, hanem a fejében és a szívében találja meg."

A film adatai:

rendező: Brian Helgeland
forgatókönyvíró: Brian Helgeland
operatőr: Richard Greatrex
jelmeztervező: Caroline Harris
zene: Carter Burwell
producer: Todd Black, Brian Helgeland, Tim Van Rellim
látványtervező: Tony Burrough
vágó: Kevin Stitt
művészeti vezető: John Hill

szereplő
Heath Ledger (William Thatcher/Sir Ulrich von Lichtenstein)
Rufus Sewell (Adhemar gróf)
Shannyn Sossamon (Lady Jocelyn)
Paul Bettany (Geoffrey)
Mark Addy (Roland)
Bérénice Bejo (Christiana)
Alan Tudyk (Wat)
James Purefoy (Sir Thomas Colville)
Laura Fraser (Kate) recensens_alul.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://recensens.blog.hu/api/trackback/id/tr2716800366

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása